A Borkatakomba a "Pezsgő és Borok" városának, Budafoknak a mintegy 40 km borpincéjéből a legnagyobb múlttal rendelkező étterem. Az incentive turizmus valamint a céges és egyéni a közönség igényeihez igazodva a magyar bor- és pezsgõgyártás specialitásait mutatják be. Éttermeikbe egyaránt várják a magyaros vacsorákat kedvelõket valamint mindazokat akik a különleges borokhoz illõ különleges ételeket kedvelik. Az étterem adottságai miatt nagy létszámú csoportok fogadására különösen is alkalmas. Érkező vendégeiket a házigazda köszönti. Az aperitif elfogyasztása után a ház borásza ismerteti a világhírű magyar borokat bemutató kiállítást és a bormúzeumot. Ez a különleges adottságú étterem négy különálló helyiségből áll. A 130 fős központi Színházterem végében helyezkedik el a jól megvilágított színpad, ahol Báder Róbert öttagú zenekarának kíséretében a néptánc együttesek külön a Borkatakomba számára kialakított koreográfiával lépnek fel. A Budafoki Borkatakomba garantált folklórprogrammal várja vendégeit március 15-től október 30-ig minden este, a késő őszi és téli hónapokban pedig 40 fő bejelentett vendég esetén tudják biztosítani a műsort. A vendégek igényeihez igazodva lehetõség nyílik a Duna Mûvészegyüttes autentikus folklórprogramjának megtekintésére is. A program megtekintéséhez előzetes időpont egyeztetés szükséges. A 36 fős Hordóteremben eredeti, nagy méretű hordók belsejében, gyertyafény mellett tölthetik a vendégek az estét. Elsősorban egyéni vendégek és kisebb csoportok borkóstolásához javasolt. Az 50 fős Csárdaterem régi magyar fogadók hangulatát idézi kemencéjével, kármentőjével, a hosszú asztalokkal. Az elkülönítettebb elhelyezésű Csárdaterem kisebb családi események kedvelt helyszíne. A 140 fős Hordósterem egy mészkőbe vájt boltíves, középkori szférájú helyiség, amelynek falait különleges hordófenekek díszítik egy jeles budafoki gyűjtemény féltett darabjai. A terem a többi termektől elkülöníthető, így egyaránt alkalmas folklóros vacsorák, ünnepi rendezvények, állófogadások rendezésére.

Budafok területe Promontor néven már a Római Birodalom alatt ismert település volt, lakói évszázadokon keresztül szőlőműveléssel foglalkoztak. A török uralom alatt csaknem teljesen kihalttá vált, majd a törökverő Savoyai Jenő, aki jutalmul kapta a ma Budafoknak, Kistéténynek, Nagytéténynek nevezett dél-budai településeket, Würtenbergből sváb parasztokat, iparosokat valamint a szőlőműveléshez értő földműveseket telepített ide. Nekik köszönhető az itteni 250 éves borkultúra. A múlt századvégi nagy Philoxera járvány a szőlőket csaknem teljesen kipusztította, de a borkereskedés a - mint virágzó iparág - a környéken tovább élt. Ez köszönhető volt annak, hogy a homoki mészkőben kiváló klímájú, bor tárolására igen alkalmas barlangokat lehetett vájni. Az így kitermelt kőzetből épült többek között hazánk egyik büszkesége, a Parlament is.