Fluktuáció és toborzás-kihívás a kereskedelemben, FMCG-szektorban
 Munkaerő-piaci timeline: honnan hova tartunk? – Mi a helyzet most a munkaerő-piacon? A munkaerő kevés, vagy nem hatékony a meglévő munkaerő? Hol a legnagyobb hiány a kereskedelemben, mi okoz legnagyobb gondot az élelmiszergyártásban?

TOBORZÁS, FLUKTUÁCIÓ

 Ismerni kell a munkavállalók problémáit, ahhoz, hogy felfigyeljenek ránk – Milyen állást keresni ma Magyarországon a munkavállalók szerint? Mitől szoronganak az álláskeresők? Mi okoz nekik a legnagyobb problémát a munkakeresés közben?

 Hogyan kell hatékony álláshirdetést írni? – Mi érdekli az álláskeresőt? Milyen szavakat, kifejezéseket használjunk, és mit kerüljünk a vonzó álláshirdetésben?

 Best practice! Lépjünk ki a megszokott keretekből! Váljunk potenssé! – Meghökkentő gyakorlati módszerek a toborzásra. Ott kell jelen lenni, ahol a potenciális munkavállalókat tényleg megtaláljuk.

 Best practice! Hogy ébresszük fel a szunnyadó (munka)erőt? – Program a megváltozott munkaképességűek bevonására

 Egyre több pofon a munkaadónak – Miért mennek el a munkavállalók? – Gyorsul a fluktuációs spirál. Egyetlen év alatt 36-ról 41 százalékra ugrott az átlagos fluktuáció (2018-ról 2019-re). A fluktuáció optimális szintje átlagosan 7-11 százalék között mozog! Mindez 12 százalék felett komoly veszteséget okoz, 30 százalék felett pedig azonnali beavatkozás szükséges. Mit lehet ellene tenni?

KIVÁLASZTÁS

 Hogyan válaszd ki a vágyott munkaerőt? – avagy hogyan lásd meg a jelentkezőben a lelkes kereskedőt, a kitartó melóst? – Számos interjúztatási és előszűrési technika létezik, amely megkönnyíti a megfelelő alkalmazott kiválasztását a grafológiától – a különböző tesztekig. Milyen interjúztatási módszerek léteznek? Mi lehet a számunkra alkalmas módszer? Személyes, vagy telefonos? Hogyan érdemes hozzáfogni a különböző munkakörökre megfelelő alkalmazottak kiválasztásához?

MOTIVÁCIÓ, MEGTARTÁS

 Storytelling! A beépített főnök… Amikor a beosztott és a főnök helyet cserél!
A közelmúltban kísérleti jelleggel néhány cég vállalatvezetője „álruhába bújva” megtapasztalhatta, vállalatánál milyen a kékgallérosok mindennapi élete. Megváltozott-e szemlélete? Milyen tanulságokkal ült vissza a főnöki székbe?

 Storytelling! Föntről le, lentről fel – Egy ember, aki vezérigazgatóból lett árufeltöltő. Mi az, ami föntről másként látszik? Hogyan csinálná másként, ha újra vezetői székbe ülne? Van-e esély összehangolni a cégmenedzsment elvárásait a dolgozói érdekekkel?

 Kerekasztal-beszélgetés! Tartsd meg a kulcsembereidet! – A kulcsemberek megtartása kulcskérdés. A tehetséges kollégák megtartása mindig kihívás a vezetők számára, mivel a jó munkaerő a konkurencia érdeklődését is felkelthetik. Mit tehet a vezető, ha szeretné a legjobb kereskedőjét, legszorgalmasabb dolgozóját megtartani? Elég, ha időről-időre elismerjük őket? Hogyan motiváljuk őket, hogyan erősítsük a hűségüket? Meddig ér a karrierlépcső?

 Az alfától a veteránig – Korcsoporti motiválás és generációk közti harmonizálás Mindig fokozott kihívást jelent, ha több generáció dolgozik együtt. Az életkortól független – vagy pont attól függő - erősségek miatt fontos, hogy szinergia alakuljon ki a generációk között. A generációs különbségekből fakadó konfliktusok megnehezíthetik egy munkahely kommunikációját és eredményességét. A szakadékok a kulturális, a munkamotivációs, a kommunikációs, a szocializációs különbségek miatt is mélyülhetnek. Melyek a korcsoporti jellemzők? Hogyan változik az inspiráció, a motiváció és azt ösztönzés a különböző generációknál? Hogyan tartsuk meg a Baby boomert, az X- vagy az Y - generációs munkavállalókat?

HATÉKONYSÁGNÖVELÉS, VERSENYKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE

 Ne féljünk a technológiától! Nem kell mindent emberi munkaerővel megoldani. Hogyan hat egymásra a technológiai fejlődés és a munkaerőpiaci helyzet? – Hatékonyságnövelés és emberi munkaerő kiváltása a munkaerőpiacon. A kereskedelemben és az élelmiszeriparban a versenyképesség megőrzésének legfőbb záloga a hatékonyság növelése lehet. Ennek legjobb eszköze az automatizáció, a technológiai fejlesztés. Egy tanulmány 49%-ra teszi Magyarországon azokat a munkatevékenységet, amelyeket automatizálni lehet, azonban a kereskedelemben, ez a szám még magasabb lehet, ahol nagy számban találni monoton, ismétlődésre épülő folyamatokat. Milyen eszközök állnak jelenleg rendelkezésre? Melyek azok a tevékenységek, amelyekben a leggyakrabban automatizálnak? Mi az, amit nem használnak ki a hazai cégek? Merre tart a fejlesztések iránya és miben érdemes gondolkodnia egy gyártó, vagy egy kereskedő cégnek?