A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közleményében hangsúlyozta:
1. A KSH adatai szerint Magyarországon 2012 január-augusztus között a szállodai vendégéjszakák száma 11.262 ezer volt, amelyből 4.856 ezret – az összesnek 43,1%-át – magyar vendégek töltötték el a szállodákban. Ebből 470 ezer Budapesten realizálódott, tehát a vidéki szállodák szempontjából különösen fontos belföldi kereslet – 90,3% - a fővároson kívüli hotelekben jelent meg.
2. Ugyancsak az I-VIII. havi adatok szerint a magyarországi szállodákban a hazai vendégek 2.289 millió forint értékben üdülési csekkel, + 4.976 millió forint értékben SzÉP kártyával fizettek, ezek együttes felhasználása 7.276 millió forint volt, aminek kb. 91%-a, azaz 6.600 millió forint a vidéki – főleg magyar tulajdonban levő – szállodákban realizálódott. Ez az összeg a vidéki szállodák – idén január-augusztus közötti – kb. 28 milliárd forint belföldi vendégek által fizetett szobaűr-bevételének mintegy 23,6%-át teszi ki. Sok olyan – elsősorban wellness – szállodáról van tudomásunk, melyeknél az ÜCS+SzÉP kártya forgalom szoba árbevételük 50-70%-ot is eléri, meghaladja.
3. Az NGM honlapján részletes adatok találhatók a SzÉP kártyára vonatkozóan. Ezek szerint – idén augusztus végén – a kártyatulajdonosok száma meghaladta a 730.000-et, a SzÉP kártya három zsebébe összesen 56.464 millió forint került feltöltésre. A 3 zseb közül a szállásadás alszámlára fenti összeg 26,9%-át, a vendéglátás alszámlára 58%-át, a szabadidő alszámlára 15,1%-át töltötték fel.
A fenti adatok egyértelműen igazolják a SZÉP kártya jelentőségét a belföldi turizmus ösztönzésében, aminek szinten tartása, növelése - a hazai szállodaipar jelenlegi rendkívül nehéz pénzügyi helyzetében - nélkülözhetetlen. Az MSzÉSz javasolta, hogy a cafeteria elemek között SzÉP kártya esetében tartsák meg annak jelenlegi adózási szintjét.
Az Origo összeállítása szerint jelenleg, miközben a dolgozók 100 forint kézhez kapott bére a munkáltatónak mintegy 196 forintjába kerül, addig ha a Szép-kártyán, Erzsébet-utalványon vagy más kedvezményes elemként adja ugyanezt az összeget a cég, akkor csak 131 forintot kell állnia. A Matolcsy-féle változások után már minden, béren kívüli 100 forint után 151 forint lenne fizetendő.
A munkavállalóknak nagy része azonban nem a cégtől kapott jövedelem részének tartja a béren kívüli juttatásokat, hanem egyfajta ajándékként tekint rá. Egy béralkunál a cégvezetés sokszor nem tudja leszerelni a dolgozókat a béren kívüli juttatások emelésével, ha az alkalmazottak béremelést akarnak, holott sokszor meg lehetne tenni, hogy a dolgozó is több pénzt visz haza, és a cégnek is olcsóbb, ha cafeteriaként ad jövedelmet a munkavállalónak. A béren kívüli juttatások adminisztrációval is járnak, és bár sok helyen automatizált a rendszer, a kisebb vállalkozásoknál több odafigyelést igényel a béren kívüli juttatások nyilvántartása. Mindezek pedig képesek az adóelőnyt lenullázni.
A felmérések azt mutatták, hogy nagyjából az adóéket tekintve 20 százalékpontnyi különbséget kell felmutatni a béren kívüli juttatásoknak a bérrel szemben ahhoz, hogy egy cég úgy döntsön, még fenntartja a béren kívüli juttatásokat. Az adóék (amely azt mutatja, hogy a dolgozó által hazavitt jövedelem hány százaléka annak, amennyibe a dolgozó kerül a cégnek) most 76 százalék a béren kívüli juttatásoknál, a bérnél pedig 51 százalék, vagyis megéri cafeteriát adni. Ha a kormány tartaná magát az eredeti elgondolásához, akkor a béren kívüli juttatásoknál az adóék 66 százalékra csökkenne, vagyis már nem lenne meg a 20 százalékpontnyi különbség. Sok helyen ezért a beszüntetés mellett döntenének.
(Forrás, Turizmus Panoráma, 2012.10.19, Origo, 10.30.)
A BTS idején tartott Egészségügy és Turizmus című szakmai konferencián Horváth Gergely a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese a cég céljai és feladatai mellett megemlítette azt is, hogy nemsokára az egészségturizmus lesz a fő utazási motiváció, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni erre a területre. Elmondta: tavaly a hazánkba érkező páciensek 83 százaléka fogászati kezelésekre látogatott el hozzánk, 10 százalékuk pedig a szépészeti szolgáltatásokat vette igénybe. „A vendégek azért látogattak el hozzánk, mert itt olcsóbban kapták meg a kezeléseket. A megkérdezettek 93 százaléka pedig visszajönne Magyarországra” - fűzte hozzá a vezérigazgató-helyettes. (Forrás: MTI, Turizmus Panoráma, Orientpress, 2012.10.16-20.)
|