A MaReSz és a Fesztiválszövetség meghívása nélkül tartott második tanácskozáson hangoztatták, hogy a turizmus-vendéglátás szakmai szervezeteinek meg kellene tudniuk fogalmazni azt a néhány, az egész ágazat szempontjából sorsdöntő kérést, követelést, amelyet közösen, a partikuláris érdekeket félretéve tudnának képviselni a mindenkori törvényhozás és kormányzat előtt. Ha nem tud idáig eljutni a szakma, akkor hosszú távon is csak szavakban lesz húzóágazat. A Turisztikai Menedzserek Szövetsége még a nyáron hívta életre azt a kerekasztal beszélgetés sorozatot, amely második ülése december 4-én volt a Waldorf Catering, illetve Selmeczi Vilmos nevével fémjelzett, budapesti Kompót Bisztróban. A Szombathy Pál moderálásával lezajlott beszélgetésen Polgár Tibor, Fáska Gábor és Selmeczi Vilmos (mindhárman TMSZ), Kovács László (Magyar Vendéglátók Ipartestülete), Puczkó László (Turisztikai Tanácsadók Szövetsége), Kovács István (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége), Rápolthy Edit (Hungexpo), Vancsura Miklós (Magyar Fürdőszövetség), Molnár-Ujj Erika (TDM Szövetség), Molnár Gabriella (Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége), valamint a szakmai sajtó két meghívott képviselője vett részt. 
    Kiemelkedőnek nevezték a Magyar Turizmus Zrt., valamint a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ szerepét és felelősségét, s egyúttal rögzítették, hogy megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan, hogy az idegenforgalmi adó új beszedési rendje (vagyis hogy az a kerületekhez folyik be, s nem a fővároshoz...) miatt a főváros marketing szervezetének gyakorlatilag nincs központi, anyagi forrása.  
    Nehezményezték, hogy az állami irányítás hosszú hónapokra dedikált helyettes államtitkár nélkül hagyta az ágazatot, miközben a jogalkotók több olyan szabályozást is bevezettek – például a cafeteria járulékterhének növekedése -, amelyek súlyosan sértik az ágazat érdekeit. De soroltak több olyan jogszabályt is, amelyek évek óta borzolják a vállalkozók idegeit, mint például a nyitott szeszesitalpalackok tartásának tilalma, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi egy vörösboros étel, vagy egy rumos desszert elkészítését, annak a kockáztatása nélkül, hogy a hatóságok bezárják az üzletet. 
    Elhibázottnak tartották a TDM pályázatok kiírását is, megállapítva, hogy a források elaprózva, a valódi piacra segítésnek esélyt sem adva kerülnek a túl kis területeket képviselő szervezetekhez.
    Beszéltek a képzés anomáliáiról is, többek között arról, hogy most már nem csak a szakképzett munkaerő vándorol Nyugat-Európába, hanem a szakirányú képzést kereső diákok is, akik a környező, uniós országokban – ellentétben saját hazájukkal – térítésmentes képzésben részesülnek.
    Nehezményezték, hogy az elmúlt években, évtizedekben sorra gyártották az elemzéseket, lobbi anyagokat, rendre benyújtották javaslataikat, azonban az esetek döntő többségében még érdemi választ sem kaptak. Mindezek ellenére kinyilvánították, hogy a turisztikai vállalkozások és szakmai szervezeteik előtt nincs más út, mint újabb és újabb javaslatok megfogalmazása, illetve azok közös, határozott képviselete. (Forrás: Turizmus Panoráma, 2012.12.05.)