Előkelő helyen áll Magyarország és Budapest a legnépszerűbb konferencia-helyszínek rangsorában: az ICCA nemzetközi szakmai szövetség felmérése szerint hazánk a 23., a főváros pedig a kilencedik. A régióban csak Ausztria és Bécs előz meg minket.
"Magyarország földrajzi szempontból jó helyen fekszik, viszonylag olcsó, a magyar tudományos élet képviselői pedig nemzetközi szinten is elismertek" -- foglalja össze az okokat Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének az elnöke. Előkelőbb helyet is el lehetne azonban érni, ha lenne Magyarországon olyan épület, amely képes sok ezer fős rendezvények befogadására. A megakongresszusokat ugyanis jelenleg a szomszédos országok szervezői happolják el a hazai cégek elől. Kivétel persze akad: 2002-ben például egy tizenegyezer fős diabéteszkongresszust is megrendeztek a Hungexpón.
Az igazi megoldást azonban egy valódi konferencia-központ jelentené. A legnagyobb magyarországi plenáris terem jelenleg a Kongresszusi Központ nagyterme, ahol 1788 látogató fér el. A helyzet leghamarabb 2007 végére javulhat, a Hungexpo Zrt. új francia tulajdonosa, a GL-Events jóvoltából, amely egy ötmilliárd forintos ingatlanberuházást tervez a vásárváros területén. Ennek része egy három-négyezer fős konferenciák megrendezésére is alkalmas multifunkciós kiállítóközpont.
A hungexpósok mellett a Magyar Turisztikai Hivatal is dédelgeti már évek óta egy ötezer fős konferenciaközpont tervét, de a megvalósításra eddig még a pályázatot sem írták ki. "Az épület valószínűleg a Duna-parti expotelkek egyikén áll majd" -- mondja Karikás Eszter, a Magyar Turizmus Zrt. kongresszusi irodájának a vezetője. Biztosan azonban csak annyit lehet tudni, hogy a létesítmény szerepel a szocialisták Új Magyarország programjában, amely 2007 és 2013 között még két vidéki konferencia-központ megépítését is támogatná. A már említett budapesti 32 milliárd forintba, egy pécsi és egy miskolci létesítmény pedig nyolc-nyolc milliárdba kerülne.
Hogy mennyi pénz forog a konferenciaturizmusban mint üzletágban, nehéz megbecsülni; a szakemberek százmilliárdosra teszik a nagyságrendet. A piacon körülbelül nyolcvan konferenciaszervező cég, 153 konferenciaszálloda és körülbelül kilencven egyéb helyszín osztozik. Különösen a nívósabb hotelek bevételét növelhetik meg e rendezvények . A teljes szállodapiacon a vendégéjszakák harmincöt százaléka köthető valamilyen üzleti rendezvényhez , az ötcsillagos kategóriában azonban az arány már 53, a négycsillagosban pedig 36 százalék. Tavaly 340 konferenciát és 24 kiállítást tartottak Magyarországon. Mindkét adat 4,3 százalékkal múlta fölül az egy évvel korábbit. A hazai konferenciapiac egyelőre Budapest központú, tavaly itt tartották a rendezvények 73 százalékát.
A szakemberek azonban a vidéki városok szerepének erősödését vetítik előre. A Balaton környéki szállodák idegenforgalmi szezonon kívüli forgalmát fellendítheti, ha a hatósági engedélyek begyűjtése után a Cape Clear Aviation Kft. áprilisban megnyitja az utasforgalom előtt a sármelléki repülőtér új terminálját. A nagyobb vidéki városokat már korábban célba vették a fapados cégek néhány külföldi járatukkal, Debrecenbe viszont májustól már belföldi Malév-gépek is járnak. Az egyetemi városokat egyébként nemcsak kongresszusi központjaik, de nyaranta üresen álló auditóriumaik miatt is kedvelik a rendezvényszervezők .
Forrás: Magyar Hírlap Online, Herman Bernadett