A vendégéjszakaszám háromszorosára bõvült ez idõ alatt, de a foglaltság némiképp visszaesett: az 1999-es 65,5-ról 2005-ben 61,3-ra. Míg a külföldi vendégéjszakák száma kétszeresére, addig a belföldieké hatszorosára nõtt. A bevételek is megnégyszerezõdtek ez idõ alatt - foglalta össze a hazai gyógyturizmus fejlõdését Galla Gábor, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója egy szakmai beszélgetésen.

A gyógyturizmus mellett egyre népszerûbb idehaza a wellness is. 2004-ben vált hivatalos sá a wellness-szálloda megnevezés, azóta vannak meghatározva kritériumai az osztályba sorolási rendeletben. A magyarországi wellness-szállodák vendégeinek többsége egyébként belföldi, akik maximum 150 kilométert hajlandóak utazni a vizes élményekért.

A klasszikus gyógyfürdõk és gyógyszállodák számára kulcsfontosságú lenne a külföldi betegbiztosítók meggyõzése arról, hogy érdemes finanszírozniuk ügyfeleik magyarországi gyógykezelését. Kínálatunk bemutatására készítette el a Magyar Turizmus Rt. 13 hazai gyógyszállodával közösen a Golden Club kiadván , amellyel mostanában ismertetik meg a 3000 németországi betegbiztosítót. A németek meggyõzése után a svájciak és az osztrákok kerülnek majd sorra.

A Danubius Hotels Rt. az angol piac megdolgozását is célul tûzte ki: júniusban a vállalat londoni egységében mutatják be a vállalat gyógyszállodáinak kínálatát. Deák Imre, a Danubius Hotels Rt. vezérigazgatója kifejtette, hogy szükség lehet még Magyarországon új gyógyszállodákra, de csak néhány év múlva. A szállodák építéséhez azonban nem lenne szabad állami támogatást adni. Az államnak viszont a fürdõhelyi infrastruktúra kialakításában aktívabb szerepet kellene játszania a jövõben. A fürdõvárosok környezetének fejlesztésére, a programkínálat bõvítésére kellene többet költeni. Azt is megegyezte, hogy a vidéki fürdõkben, szállodákban, ahol eddig uralkodó nyelv volt a német, még nincsenek felkészülve az angol vendégek fogadására.

Dr. Fluck Isruán, a Budapest Gyógyfürdõi és Hévizei Rt. vezetõ fõorvosa egyetértett Deák Imrével abban, hogy igazi gyógyhelyekké kellene tenni a fürdõvárosainkat, parkosítással, sokkal több programlehetõséggel. Ebben a tekintetben fel kell zárkóznunk Csehország és Szlovákia mellé, ahol a legtöbb fürdõváros valódi gyógyhely. Ezzel szemben hazánk kifejezetten elõnyös helyzetben van, mivel tudunk komplex kezelést adni a vendégnek, míg a mediterrán országokban általában a monoterápiás kezelések terjedtek el.

A fõorvos egy új célközönség, a 40-50 közötti menedzserek megcélzását is javasolja a hazai fürdõknek, prevenciós programokkal. Debütált a Golden Club Ot hazai szolgáltató részvételével Frankfurtban rendezett prezentációt május 12-én a Magyar Turizmus Rt., ahol német utazási irodák és betegbiztosítók képviselõi ismerhették meg a hazai gyógyturisztikai lehetõségeket és a Golden Club kiadván .

Kérdésünkre Strompf Klára, a Magyar Turizmus Zrt. Németország-Ausztria-Svájc régiójának MICE és stratégiai partnerigazgatója elmondta, hogy a többségében a Fit Reisen Magyarország-specialista túraszervezõ viszonteladói közül verbuválódott 30 német résztvevõ elégedett volt a rendezvénnyel. Eredetileg 70 betegbiztosító képviselõjét is meginvitálták, akik elõször örültek a megkeresésnek, végül azonban alig néhányan jelentek meg a helyszínen. A furcsa jelenség hátterében az állhat, hogy a német gyógyszállodák nem nézik jó szemmel a magyar konkurencia megjelenését, így több biztosítónál jobbnak látták, ha otthon maradnak. Strompf Klára szerint a biztosítótársaságok kivárása a nyár közepéig tarthat, mivel akkor fogadják el az új egészségbiztosítási törvényt Németországban. Mindenesetre kéthavonta más-más német nagyvárosban invitálják egészségturisztikai bemutatóra a környékbeli utazási irodák és betegbiztosítók képviselõit.

Forrás: Turizmus Trend, Szántó Zoltán