Három nap alatt 122 ezer eurót-azaz naponta és fejenként jó Z00 ezer forintot költött csak a szállásra és az étkezésre az egyik legnagyobb orosz olajcég vezetőségébol álló 48 fős orosz turistacsoport, amely a közelmúltban látogatott Budapestre. A legdrágább fővárosi szállodában, a Four Seasons Gresham Palace-ben szálltak meg, 6 millió forintért vacsoráztak, az egyik dunai hajón megrendelt tűzijátékot,valarnint a Szentend rén vásárolt több kilogrammnyi gyémámra pedig nem is tartalmazza az említett összeg. számolt be a HVG-nek a 2006-os év legkedvezőbb idegenforgalmi tendenciájáról Szilberhar Tibor, a Kelet-Európából érkező turistákra speciali zálódott Royal Verecke Utazási Iroda vezetője.
Bár hivatalos statisztikák még csak az első félévről készültek, azokból máris az látszik, hogy a Magyarországra látogató külföldiek száma 6, míg az itt töltött vendégéjszakáké 8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Aggodalomra ad okot, hogy különösen nagy a visszaesés a legjelentősebb küldő országokból: a német turisták a tavalyinál 15,5, az olaszok 13,1 a britek pedig 12,1 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek Magyarországon.
Számottevően nőtt viszont a kelet-európai térségből érkező turisták száma, mégpedig a legjobban < csaknem 30 százalékkal > az oroszoké. Szerencsétlen egybeesés, hogy a Magyar Turizmus Zrt. (MT) legújabb, szeptemberben induló nyugateurópai óriásplakát-kampányának egyik szlogenjéül azt választotta: a szovjetek is tovább maradtak, mint eredetileg tervezték.
Az akcióval a szervezet a vendégéjszakák számát igyekszik növelni, ezért egyes budapesti szállodákban 3 éjszaka áráért 4-et tölthetnek el a vendégek. Itthon mindenesetre a kampány azonnal kiverte a biztosítékot, mégpedig a siófoki polgármesternél, valamint a Jobhik Magyarországért mozgalom köreiben. fogalmazott a HVG-nek Újhelyi István, a turiznms irányításáért felelős Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, aki szerint pasztán politikai támadásról van szó, a kampány fogadtatása szakmai körökben kiváló.
A szaporodó fővárosi szállodák többsége mindenesetre foggal-körömmel küzd a külföldi vendégekért. illusztrálta a helyzet romlását Mráz Zoltán, a budapesti Hotel Liget Zrt. vezérigazgatója, aki szecint már az év első hónapjaiban érezni lehetett, hogy nem lesz annyi vendég Budapesten, mint 2005-ben.
Szakértők szerint ezért jórészt a még mindig gyakran kifogásolható vendéglátás és a látványosságok szegényes infrastruktúrája okolható ezek miatt sok turista nem tér vissza Magyarországra. Még a hagyományosan a legnagyobb tömegeket vonzó nyári eseményre a Forma-1-es autóversenyre sem jönnek már annyian, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt: az 1986-s 260 ezres nézőszám után az ezredforduló környékén már csak 200 ezren, az idén pedig három nap alatt összesen 184 ezren látogattak ki. Ráadásul ennek jelentős része hazai vendég, ám a külföldiek napi 40 ezer forintos költése jócskán meghaladja az átlagot.
Összehasonlításul: az idei nyár második leglátogatottabb rendezvényén, a Sziget Fesztiválon napi 3~1 ezer forintot költöttek a részt vevő külföldi fialatok. Igaz, a tavalyi bázis rendkívül magas volt. Sok külföldi kapott kedvet, amikor az EU-csatlakozás után megindult fapados repülőjáratoknak köszönhetően igen olcsón utazhatott Magyarországra.
mondta a HVG-nek Szűcs Balázs, az MT londoni képviseletvezetője, hozzátéve, hogy a mintegy 20 százalékos járatszámcsökkentés hatására az idén 100 fontra nőtt az átlagos London-Budapest fapadosjegyár. Emiatt az első negyedévben már érzékelhető volt némi visszaesés, ám Szűcs szerint csak az a réteg maradt el, amely kizárólag a rendkívül alacsony jegyárak miatt választotta Magyarországa.
A két héttel ezelőtti londoni terrorfenyegetettség azonban hónapokra visszafoghatja a Magyarországra irányuló utazásokat is. Mindezek ellenére a hazai szállodások egyelőre nem panaszkodhatnak a bevételek elmaradása miatt, igaz, inkább a forint gyengülésének köszönhetik, hogy a csökkenő vendégéjszaka-szám ellenére 4 százalékkal több folyt be a kasszájukba az első félévben.
A többletet azonban mindjárt elviszi az általános forgalmi adó szeptemberi, 15-ről 20 százalékra történő emelése < osztotta meg aggodalmát a HVG-vel Mráz. Nem csoda, hogy a fővátusi és a balatoni szállodák-bevételeiket maximalizálandó < különböző vacsoraprogramok szervezésével megpróbálják estére is tartani a vendégeket.
Akármilyen elcsépeltnek hangzik, a legsikeresebbek még mindig a cigányzenés estek, az újítás mindössze annyi, hogy a hagyományos gulyás és pusztapörkolt helyett legújabban őseink ételeit, a szürke marhából és mangalicából készült fogástoikat tálalják fel.
Az idei szezon nyertesei azok a vidéki wellness-szállodák, ahová a hűvös nyárról szóló, ám később tévesnek bizonyult meteorológiai előrejelzések miatt menekültek a máskor inkább a vízparti nyaralást választó belföldi vendégek. Ezek közül is az olcsóbb kelet-magyarországi négy-, illetve ötcsillagos hotelek népszerűsége nőtt a legjobban: bruttó szobaárbevételük júniusban Z8, júliusban pedig 41 száza lékkal haladta meg az előző évit.
A nyugati országrész wellness-szállodái pedig miközben néhány balatoni hoteltulajdonos kollégájuk perrel fenyegette a nekik bevételkiesést okozó meteorológusokat még a horvát tengerpartról augusztus elején éppen a hűvös idő miatt hazamenekülő turistákra is igyekeztek lecsapni. A zalakarosi Hotel Karos Spa szállónak például csaknem 40 beeső vendége volt az egyik hétvégén < számolt be a HVG-nek Oláh Péter vezérigazgató.
De a céges rendezvények színhelyéül is főként ezt a szálláskategóriát választják: a Magyar Kongresszusi Iroda adatai szerint az elsső félévben az összes konferencia 79 százalékát szállodákban tartották, márpedig ahogyan Oláh fogalmazott, ma már senki sem csinál úgy rendezvényt, hogy a résztvevőket ne tudja kényeztetni.
A belföldi turisták körében is egyre népszerűbbek a négy- és ötcsillagos szállodák, részben e szálláskategória terjedésének köszönhető, hogy az utóbbi években egyre többen választják a külföldi utazás helyett a hazai pihenést. A belföldi turistaforgalom tavaly rekordot döntött...
Teljes cikk: HVG, G.TÓTH ILDA |