"Ajánlott belső helyszíneink - nemcsak a külső panorámával, hanem a magyar képzőművészet legkiemelkedőbb festményeivel és szobraival is - különleges atmoszférát biztosítanak exkluzív esti rendezvények számára." Ezzel kínálja kiállítási tereit bérletre honlapján a Magyar Nemzeti Galéria. Havonta átlagban két-három ilyen rendezvényt tartanak, és nem ritka az 500-600 fős vendégsereg sem, sőt állófogadás esetén akár 1500-an is elférnek a Budavári Palota kupolacsarnokában és kupolatermében. Ennek bérleti díja 1,2 millió forinttól kezdődik. A kisebb, mintegy 200 főt befogadó Középkori és reneszánsz kőtár már félmillió forinttól bérelhető.
Nem egyedi esetről van szó: a cégek körében sikk lett múzeumok kikölcsönzése. A látogatók ebből általában a már délután kettőkor megkezdődő terítést látják - zárás után pedig érkeznek a vállalat eredményeire koccintók.
A Kiscelli Múzeumban például általában évente húsz üzleti, konferenciavacsorát rendeznek, de inkább csak akkor adják bérbe az épület egyes tereit, ha nincs kiállítás. Bár az is megesett már, hogy lebontottak (majd az esti rendezvény után újra felépítettek) egy kiállítást, mert az nem harmonizált a bérlő dekorációs elképzeléseivel. Ha mégis megmarad a kiállítás (ilyenkor táncos mulatságról nem lehet szó, csak szolidabb vacsoráról), akkor kordonokkal, biztonsági őrökkel védik a tárgyakat. A múzeum anyagi helyzetére jellemző, hogy nemrégiben bezárt egy időre, hogy spóroljon a fűtéssel. Rendezvényt azonban ekkor is tartottak - estére befűtöttek. A múzeum a bérbeadásból származó bevételből fedezi ugyanis alapfunkcióját, magyarán a kiállítások költségeinek nagy részét.
Az általunk megkérdezett intézményekben mindenütt a bevételi kötelezettséggel indokolták a bérbeadást. Az állandó kiállítások ingyenessé tételével az időszaki tárlatok látogatóitól kérhetnek csak pénzt. Ez viszont a múzeumok zömében elenyésző összeg. Az Iparművészeti Múzeum éves költségvetésének egyötödét kell saját bevételként előteremtenie. Ezt csak a bérbeadással tudjuk megoldani - mondja Koncz Erika, az intézmény főigazgató-helyettese. A múzeumban havi 5-8 alkalommal rendeznek díszvacsorákat, fogadásokat, a báli szezonban bálokat. Rendezvényt csak a nyitva tartási időn kívül és csak olyan területen tartanak, ahol nincsenek kiállítva műtárgyak. A tervek szerint a jövőben a most felújított galérián is lesznek időszakos tárlatok, így ha ott lesz valamilyen esemény, életbe léptetik a szükséges biztonsági előírásokat. Többek között fegyveres őrök, mozgásérzékelők és kamerák vigyáznak a kiállítási darabokra. Ezek költségét természetesen a termet bérlő társaság állja.
A fentieken kívül a bérbeadási szerződésben kikötik például, hogy a helyszínen nem lehet semmilyen módon sütni, főzni - úgy hallani, más múzeumban megesett már, hogy a milliárdos értéket képviselő festmények fölött őrködő kurátor haját tépve oltatta el a melegítő lángját a borjúpörkölt alatt -, hogy hol milyen hangerővel szólhat a zene, de azt is, hogy a műtárgyakat nem érheti erős fény. Koncz Erika szerint mára a rendezvényszervező cégek is rutinosak, tudják, mit bír el egy-egy múzeum, és mit nem. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy tudomása szerint még egyetlen műtárgy sem sérült meg rendezvény alatt.
A kiállított alkotások amortizációjára egyébként sehol sem panaszkodtak. Ez mondjuk érthető a Közlekedési Múzeum esetében, ahol a legnagyobb teremben gőzmozdonyok között lehet vacsorázni. A Nemzeti Galériában pedig a képek által biztosított különleges atmoszférában szigorú előírások szabályozzák a jókedvet: nem lehet túl közel menni a kiállított műtárgyakhoz. Az exkluzív környezet védelmében a nem megfelelően viselkedőket azonnal kivezetik a rendezvényről, ám ez eddig csak a legritkább esetben fordult elő. Mint mondták, a bérleti díjak eleve megszűrik az amúgy is disztingvált közönséget.
"Természetesen örömmel vesszük, ha kiállításainkat is meg szeretnék nézni vendégeink, tárlatvezetésre - idegen nyelveken - is szívesen látjuk a rendezvények résztvevőit" - unszolja kultúrafogyasztásra a bérleti díjakról tájékoztató szövegben az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Múzeum. Amelynek akár a teljes épülete is kibérelhető 2,2 millió forintért, ami tartalmazza a takarítást, előkészítést, a ruhatár és toalett használatát, rendezvény- és villanyszerelő ügyeletet, a catering hátterét, a fel- és levonulást. Ha valaki tárlatlátogatással szeretne kedveskedni a vendégeinek, akkor szakemberekkel és teremőrökkel kiegészülve bármikor megteheti. Az önfeledtebb hangulatot itt is szigorú szerződés tartja kordában, a múzeumban például a dohányzás is tilos. A Nemzetiben a legjellemzőbb rendezvény a céges estélyek és fogadások előtt a hangverseny. A 350-800 fős fogadásokra is alkalmas Néprajzi Múzeumban évente 20-25 rendezvényt tartanak, ezek résztvevői csak akkor léphetnek be a kiállítótérbe, ha kérnek tárlatvezetést.
Akadnak azért óvatosabb duhajok is. A Nagytétényi Kastélymúzeumban például szívesen látják az ifjú házasokat, hogy esküvői képeket készítsenek a parkban. De a kastély és kertje lagzira nem bérelhető.
Magyar Nemzeti Múzeum 800 ezertől 2,2 millióig
Magyar Nemzeti Galéria 500 ezertől 1,2 millióig
Mezőgazdasági Múzeum 120-460 ezer forintig
Kiscelli Múzeum 184-570 ezerig
Közlekedési Múzeum 30-300 ezer forintig
Forrás: Népszabadság ˇ 2007. január 4.
|