Az étterem és a restaurant közti különbség az, hogy az idegen nyelvű elnevezést viselő vendéglátóhelyek étel- és italválasztéka a nemzetközi konyhaművészeti hagyományokat tükrözi. Mindkét kategóriába tartozó vendéglátóhelyeken kötelező a vendéget a belépéskor fogadni, a magyar mellett legalább két idegen nyelven köteles étlapot tartani, és a személyzetben minden műszakban minimum egy olyannak kell lennie, aki angolul vagy németül társalgási szinten beszél. Alacsonyabb kategóriájú lesz a vendéglő, amely azonban ugyancsak köteles legalább egy idegen nyelvű étlapot tartani, és a személyzet egy tagjának szintén kell beszélnie egy nyugati nyelven. Ezek a költségesebb feltételek hiányoznak a kisvendéglő, a csárda, az önkiszolgáló étterem, a gyorsétterem a kifőzde, az étkezde és a falatozó kategóriákból. A hidegkonyhás vendéglátó üzletek a büfé, a szendvicsbár, a palacsintázó, a lángossütő, és a pecsenyesütő. Az italt felszolgáló helyek a söröző, a borozó, a bisztró és a pub. Utóbbinál írnák elő az idegen nyelvű étel- és itallapot, valamint nyugati nyelvet beszélő alkalmazott foglalkoztatását. Külön kategóriába kerülnek a cukrászati üzletek, amelyekhez tartozik a cukrászda, a fagylaltozó, a kávéház, a kávézó és a teázó. Ebben a körben a kávéház az "első osztályú", ahol belépéskor fogadni kell a vendéget, és szintén megtalálhatók az idegen nyelvre vonatkozó feltételek. A kategóriába sorolást az üzletek tulajdonosai maguk fogják végezni, nem pedig a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, ennek következtében csökken az adminisztráció, lerövidül a nyitáshoz szükséges idő, végeredményben mérséklődnek a költségek - indokolja a változtatást a tervezet. A rendelet részeként külön képzési kategória lesz a gyorséttermi ételeladóé, annak érdekében, hogy ezekben a vendéglátóhelyeken ne kelljen pincéri és szakács végzettségű személyzetet alkalmazni. (forrás: hirado.hu, uno.hu 2007.05.23.)