A rendezvényen mintegy 130 fő vett részt, köztük polgármesterek, politikusok, utazási irodák, marketing szervezetek és szállodák vezetői, fürdőigazgatók valamint újságírók. Az előadók jóval tágabban értelmezték az egészségturizmust, és érintették annak teljes spektrumát, a gyógyvíz alapú kúráktól a fogászati kezeléseken és plasztikai beavatkozásokon át egészen a gasztronómiai kultúráig. Terítékre került az egészségturizmus finanszírozásának, oktatásának és marketingjének számos kérdése is. Olyan neves és elismert előadókat hallgathattak a meghívottak, mint Matolcsy György, volt gazdasági miniszter, Lóránt Zoltán, az Állami Számvevőszék főigazgatója, Mosonyi Balázs, a Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóságának főigazgatója, Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke, Róna Iván, Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója, Prohászka Béla, a Magyar Gasztronómiai Szövetség elnöke, Móricz Szilvia, a Danubius Hotels, Health Spa Services értékesítési igazgatója, Medgyaszai Melinda, az Egészségügyi Minisztérium, szakállamtitkára, Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója, Hammer Teréz, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány titkárságvezetője, Mezősi Csilla, egészségturizmus szakértő. Kovacsics Imre, az SHH Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint tévhit, hogy Magyarországon nem lehet gazdaságosan üzemeltetni a fürdőket, erre cáfolat az SHH által üzemeltett hat létesítmény, amelyek mindegyike nyereséges, köszönhetően a minőségi szolgáltatásoknak és a megfelelő ár-érték aránynak. Hozzátette: az üdülési csekk tervezett megadóztatása a fürdőket is negatívan érintené, mert akadnak létesítmények, ahol a csekkel fizetők aránya meghaladja az 50 százalékot. Elképesztő pazarlásnak nevezte, hogy miközben a meglévő fürdők több mint felét gázzal vagy más energiával fűtik, addig pénzt (energiát) költenek arra, hogy a 60-80 C-fokos termálvizet fürdési hőmérsékletűre hűtsék, ahelyett, hogy a fölösleges hővel fűtenének. Példaként Ázsiát említette, ahol minden természetes erőforrást kihasználnak. Az elnök-vezérigazgató az egészségturisztikai oktatás gyenge színvonalát, valamint a hiányos szabályozást is a problémák közé sorolta. A jogszabályok nem rendelkeznek elég szigorúan olyan munkahelyek betöltésének feltételeiről, mint például a szauna-mester vagy az úszómester, ezek után hogyan is várhatnánk el tőlük, hogy megfelelő szinten kommunikáljanak (ráadásul idegen nyelven) a vendégekkel. Kovacsics úgy vélte, mindezeket a hiányosságokat körülbelül tíz év alatt lehet ledolgozni, de mielőbb cselekedni kell, mert az egészségturisztikai szolgáltatások világpiacán hatalmas a verseny. Éppen ezért egy szakemberekből álló civil fórum létrehozását javasolta, amely segítene a mindenkori kormánynak az egészségturizmus fejlesztési irányainak meghatározásában. (Forrás: Turizmus Panoráma, 2009.06.08.)