Kapolcs, Monostarapáti, Vigándpetend, Taliándörögd, Nagyvázsony és Öcs polgármesterei önállóan, saját forrásból szerveztek programokat. A Völgykavalkád helyszínei a már megszokott művelődési házak, múzeumok, templomok, szabadtéri színpadok voltak, de szerveztek újat is: például Monostorapáti körforgalmát, amely 2009-ben Borforgalom néven borvidékek bemutatkozási helyszíne volt. 2007-es Művészetek Völgye 240 millió forintos büdzséjéhez képest jóval kevesebb, pár-tízmillió forintból valósultak meg a programok, amelyeket az önkormányzatok finanszíroznak szponzori támogatással, pályázatokon elnyert kisebb összegekkel, a helyi lakosok felajánlásaival. Nem a látogatók számában mérték a sikert 2009-ben Kapolcson és a környékbeli falvakban: a fő célt elérték: ezúttal sem maradtak kulturális turisták nélkül, és megpróbálták "őrizni a lángot". Márta István a Népszabadságnak elmondta: ő leginkább arra volt kíváncsi, hogy a Művészetek Völgyének szellemisége mennyire vált közösségformáló erővé, illetve a helyiek mit mentettek át és használtak fel abból a sok tapasztalatból, amit az előző két évtized alatt közreműködőként gyűjtöttek. Márta szerint a Völgytalálka másik fontos kérdése az volt, hogy a környéken élők inkább érzelmi vagy gazdasági okokból kötődnek-e inkább a Völgy hagyományaihoz? Kapolcs polgármestere, Göntér Gyula erre kijelentette: a Völgytalálka azt bizonyította, hogy mindkét motívum egyformán fontos volt a helyieknek. A környékbeli falvaknak nincs más fejlődési lehetőségük, mint a kulturális turizmus. A Művészetek Völgye egy olyan jól felépített brand, amit nem akarnak veszni hagyni. Sikerült is összefogni a falut, ezért is nevezték el minifesztiváljukat Kapolcsi Kőlevesnek: akárcsak a mesében, mindenki beletett valamit, hogy jobbá tegye. A polgármester elmondta: 24 helyszínen több mint száz kulturális rendezvényen vehettek részt a faluba látogatók.Kapolcson mintegy 5 millió forintos költségvetéssel tervezték a rendezvénysorozatot, a műsorokat szerény összegű, 500 forintos napijeggyel lehetett látogatni. A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete a Fesztivál idejére létrehozta a „Közös Hullámhossz” rádiót, amely július 31. és augusztus 9. között 24 órában sugározta helyben készített élő műsorát, tudósítva a fesztivál programjairól legalább 50-60 km-es sugarú körben, közel a fél Dunántúlt lefedve. Kapolcs-pótló fesztivál volt augusztus 5-9. között három dél-baranyai kis faluban: Kisharsányban, Nagyharsányban és Palkonyán - az augusztus 7-én váratlanul elhunyt Cseh Tamás, valamint Törőcsik Mari védnökletével. A fő szervező, Bérczes László elmondta: az Ördögkatlan Fesztivál életrehívója a Bárka Színház volt, mely tavaly tette át ide székhelyét a kapolcsi Művészetek Völgyéből. A fesztivált a világhírű hegedűművész, Alexander Balanescu és Ladányi Andrea közös produkciója nyitotta meg a Szársomyló oldalában felállított színpadon, ahonnan megkapó kilátás nyílik a környező borvidékre. A fesztiválon a díszvendég a Vajdaság volt, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata és Lajkó Félix hathatós közreműködésével. A helyszínek között óránként induló buszjáratok biztosították a közlekedést, így aki autóval érkezett, annak sem kellett lemondania a borok élvezetéről, végig lehetett látogatni a családi pincészeteket mindegyik villányi faluban. (Forrás: Kitekintő, 2009.08.08., Piac és Profit, 08.02., Népszabadság és kulturpart.hu, 2009.07.27.)