A Népszabadság részletes összeállítása szerint megritkította a krízis a szállásadókat: szakmai körökben legalább tucatnyi olyan házról tudnak, amelyik bezárt. Van, ahol a téli üzemszünetre hivatkozva tartják lehúzva a rolót, de közben tudható, hogy klasszikus csőd miatt kellett befejezni a működést. A válság nem kíméli a patinás szállókat sem, nemrég Debrecen legismertebb szállodáját, az Aranybikát is működtető Cívis Hotels Zrt. jelentette be, hogy csődvédelmet kér. Sajnos ez is jól mutatja, hogy milyen nehéz talpon maradni a működőképesség szélén tántorgó szállodaiparban, amely ráadásul a nemzetgazdaság egyik leginkább eladósodott ágazata. A nem kevesebb mint 1200 milliárd forint hitelállományt nyögő hotelek túlélése épp ezért fontos a bankok számára, egy sorozatos szállodacsőd többeknek okozna komoly bonyodalmat – figyelmeztet a probléma nagyságára Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség január elsejétől soros elnöke. Elmondta: a hitelintézetek jobb híján kénytelenek a hitelek átütemezésével, a törlesztések moratóriumával elkerülni a legsúlyosabb bajt. A budapesti, valamint a vidéki nagyvárosokban működő szálláshelyek már tavaly télen megtapasztalták az üzleti rendezvények és az üzleti utazások drasztikus csökkenését, míg a vidéki gyógy- és wellness-szállodák néhány hónappal később szembesültek a külföldiés belföldi forgalom csökkenésével. A vendégéjszakák száma nagyjából 10 százalékkal lesz kevesebb 2009-ben, mint egy évvel korábban.
Az optimisták szerint a visszaesés csak egyszámjegyű lesz. A bizakodók közé tartozik Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke is, aki úgy véli, talán sikerül 9 százalékos mínusznál megállni. Csekély vigasz, hogy a környékbeli országokhoz képest ez még nem is rossz eredmény. Úgy tűnik, a tematikus kampányok bejöttek, a jövőre induló Fesztiválok éve ígéretes vendégkört vonz, és máris kecsegtető az egészségturizmusra épülő 2011-es kampány, amivel az olcsó, de nívós magyar fogászati és szépészeti beavatkozásokra irányítják a külföldiek figyelmét.
A turizmus világméretű gondjait jelzi, hogy a legnépszerűbb európai nyaralóhelyek idegenforgalmi hivatalai, mint a görög, a spanyol, vagy a ciprusi, már válságértekezleteket tartanak. A válság országonként, sőt régiónként is más erővel hatott. A meggyengült forint például remek vonzerő volt a bevásárlóturizmusnak, de hiába érkezett az év első háromnegyedében több osztrák, cseh és szlovák utazó Magyarországra, és hiába nőtt a költésük, a szállodák ebből nem profitáltak. Olyannyira nem, hogy a különböző kategóriás házak ádáz árversenybe kezdtek, és még a luxusszállók is egy, sőt akár két kategóriával lejjebb mentek díjaikkal. Így történhetett meg, hogy január és október között az egy kiadható szobára jutó nettó szoba árbevétel mindössze 5627 forint volt. Erdei rámutatott: Budapest a régió legolcsóbb szállodai áraival szerepel a piacon. A szakma elkeseredett – de hatékony – lobbizásba kezdett, aminek eredményeként a kedvezményes 18 százalékos körbe került a szállásadásra eső áfa – ám ez még mindig a harmadik legmagasabb az Európai Unióban. A német cégek például elérték, hogy az eddigi 19 százalékról 7 százalékra csökkenjen a szállodaipar áfája.
2009-ban több mint 11 százalékkal kevesebben dolgoztak teljes munkaidőben az ágazatban, mint tavaly (igaz, a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma eközben közel 6 százalékkal bővült), vagyis a bérköltségeken nem nagyon lehet tovább spórolni; a szállodaipar a személyes szolgáltatásokról szól. Az előrejelzések szerint 2011 második felétől lehet a pénzügyi válság enyhülésének hatását érezni a turizmusban, de addig még újabb kihívásokkal kell szembenéznie a magyar szállodaiparnak: jövőre megadóztatják az üdülési csekket, miközben a belföldi fizetőképes kereslet is várhatóan tovább csökken.
Az STR Global kutatócég adatai szerint a szállodai foglaltsági adatok már nem romlanak tovább Európában, igaz, ehhez az kellett, hogy jelentősen, 10-20 százalékkal mérsékeljék szobaáraikat az üzemeltetők. A foglaltsági mutatók Európa nyugati részén már meghaladják a lélektani határnak számító 50 százalékot, míg keleten a legtöbb helyen még ez alatti mértékeket regisztrálnak. Az STR elemzői úgy vélik, hogy Európa fejlettebb felén sokkal gyorsabb lesz a kilábalás a válságból, s ez a javuló szállodai statisztikákban is megmutatkozik majd. Régiónkban a konjunktúra csak később, vontatottabban indul be és jobban elhúzódik majd. Az első tizenegy hónap összesítése alapján egyébként az egy kiadható szobára eső napi bevétel 22,8 százalékkal 81,6 dollárra (16,1 ezer forint) zsugorodott az előző év hasonló időszakához képest, ami jól érzékelteti az ágazat bajait. (Forrás: Népszabadság, 2009.12.30. |