Köves Tibor, a rendezvényes szaktekintély a Turizmus Online-nak nyilatkozva reagált Galla és más szakmeberek Napi Gazdaságban augusztus 27-én megjelent figyelmeztető nyilatkozatára, amelyben részletesen elemezték a válságos szállodapiaci helyzetet. Galla szerint az olcsó hitel idején túlfinanszírozott (15-20 százalékos önerővel felépült) hoteleknek a profi üzemeltetéssel elérhető hatékonyságnövelés, de elsősorban a tulajdonos más üzleteiből származó tőkebevonás lehet a kiút. Hozzátette, elfogadott szállodaipari nézet szerint egy hotelt hosszú távon csak a harmadik tulajdonosa képes működtetni, mert az az első, aki felépítette, csődbe megy, a második a finanszírozó bank, amelyik minél előbb igyekszik megszabadulni a számára kellemetlen tehertől, majd a harmadikként megjelenő új befektető, profi üzemeltetővel képes kihozni a maximumot a jutányosan megszerzett szállodából. Az egészséges hitel-önerő arány 60-40 százalék - mellett más tényezők is nehezítették a helyzetet; a csökkenő vendégszám miatt kialakult árverseny, a forint árfolyamának gyengülése, amely az euróban felvett hitelek visszafizetését drágítja, a szakmai hozzáértés hiánya és a piaci bevezetés idejének rövidsége. Ráadásul ezek a szállodák nagyon drágán épültek. A bedőlt hotelek kilátásai sem túl rózsásak, mert egyelőre nagy a különbség az érdeklődő vevők és az eladók árelvárásai között - mutatott rá Galla, aki az értékek közeledését 2011-2012-re várja. Hozzátette, az új projektek lelassulása mind a bankoknak, mind a fejlesztőknek létérdekük, mert a jelenlegi piacon egy-két jól felépített projekttől eltekintve életveszélyes vállalkozás a szállodanyitás.
    Gomola Marius, a Horwath HTL Hungary & Russia ügyvezető igazgatója a csődhullám okai között szintén kiemelte a túlfinanszírozást. A szakember szerint van olyan hotel, amelyik 120-130 százalékon finanszírozott a jelenlegi értékeket figyelembe véve. Arra is rámutatott, hogy a vendégek elmaradása az elavult turisztikai infrastruktúra, az elmaradt városfejlesztés, a gyenge, versenyképtelen városmarketing és az unalmas városimázs eredménye is. A régió látványos gazdasági fellendülésében Magyarország gyengén szerepelt, így a turisták száma már a válságot megelőzően kevésbé dinamikusan nőtt az ideálisnál. Mindez azzal párosult, hogy a hotelfejlesztési boomban döntően az idegenforgalomhoz nem értő vállalkozók vettek részt. A válság kitörésekor a bankok jó egy évig türelemmel viselték a partnerek törlesztési nehézségeit, de ez leginkább annak köszönhető, hogy az anyabankok a hazai soraikat rendezték. Idén azonban vége a türelemnek - hangsúlyozza Gomola, vagyis a már bedőlt hoteleken kívül megindulhat a tulajdoncserével járó hullám.
    Köves Tamás viszont úgy véli, az elmúlt két évtized "tehetségtelen" turisztikai vezetői is felelősek a súlyos helyzetért. Mint kifejtette: 8 évig a MaReSz elnökeként és az OIB (Országos Idegenforgalmi Bizottság) tagjaként végignézhette és "végigordibálhatta” ezeknek a vezetéseknek a munkálkodásait. „Stratégiákban, szólamokban mindig ott szerepelt a fontos célkitűzések és prioritások között a kongresszusi turizmus, de a végrehajtás szintjén egyre lejjebb jutottunk.” Köves Tamás csalódottságának adott hangot amiatt, hogy hazánkban a mai napig nincs „egy több ezer főt befogadó nemzetközi mércével is elfogadható, kongresszusi központ.” Példaként említette a Tüskecsarnok tervének kudarcát, illetve a Syma bővítésének csúszását. Ha sokáig húzódik még a kongresszusi turizmus nem megfelelő kezelése, komoly veszteség éri az országot, lemarad a hivatásturizmusban folyó éles küzdelemben. „Egy 5.000 fős kongresszusi központ felépítésével az átadástól számított 3 éven belül 100 – 150.000 új vendégéjszakával növekedne a szállodafoglaltság, mely a nyitástól számított 5 – 6 év után, ha megfelelően működő Kongresszusi Iroda is csatlakozik a marketing munkához akár 200 – 250.000 vendégéjszaka is lehet” – ismertette Köves. „Nagyon kicsi befektetéssel, megnézve a körülöttünk lévő országokat és tanulva tőlük, nagyon nagy pénzt lehetne csinálni a kongresszusi turizmusból” – összegezte Köves Tamás. (Turizmus Online, 2010.08.31. illetve Napi Gazdaság, 08.27.)