Az MTI-nek nyilatkozva a Szállodaszövetség elnöke elmondta: 2006-hoz képest mintegy 9 %-kal nőtt a hotel kapacitás, különösen a magas kategóriájú, drágább szobák aránya, a bruttó szobaátlagár azonban 5,6 %-kal alacsonyabb. Hozzátette: ha az 5 év alatti 30 %-os fogyasztói árindexet tekintjük, a hotelek a gazdálkodás és jövedelemtermelés szempontjából sokkal rosszabb helyzetben vannak mint 2006-ban, vagy 2009-ben. Erdei ugyanakkor abban bízik, hogy 2011 gyökeres változást hoz szállodák életében. "Egyetlen esélyünk a dinamikus keresletnövekedés, ami lényeges többletforgalmat generálhat". Üdvözölte, hogy helyzetértékelő és javaslattevő anyagaikból a kormányzat többet be is fogadott. A belföldi turizmust élénkítheti, hogy csökken jövőre az üdülési csekkek adója és bevezetik új cafeteria-elemként a Széchenyi Pihenő Kártyát. Ha lesz a munkáltatóknak lehetőségük arra, hogy munkavállalóiknak a korábbiaknál nagyobb keretben folyósítsák ezeket, úgy várhatóan a magyar szállodákban, elsősorban vidéken, megélénkülhet a belföldi vendégforgalom. Félő azonban, hogy a pihenőkártya bevezetése mintegy fél évet vesz igénybe és ez a belföldi turizmus átmeneti visszaesését is okozhatja. 
    Óriási eredmény, hogy a külföldi promócióra 2011-ben a kormányzat megduplázta a Magyar Turizmus Zrt. forrásait, s ebből nyilván lényegesen hatásosabb külpiaci marketing munkát lehet megvalósítani" - fogalmazott Erdei János.
    Az önkormányzatok idegenforgalmi adóbevételeihez adott állami támogatás összege is emelkedni fog, ezzel megalapozhatják a helyi turisztikai menedzsment szervezetek további fejlődését, új turisztikai termékek helyi előállítását, promócióját. Ugyanakkor roppant helytelen gyakorlatnak értékeli a Magyar Szállodaszövetség, hogy néhány önkormányzat radikálisan növelni tervezi jövőre az építményadót és az idegenforgalmi adót, ami tovább rontja a válságos helyzetben lévő szállodaipart. Mindenképpen indokoltnak tartották volna az előzetes egyeztetést a szakmával és az intézkedés meghozatalát elhalasztani a szálláshelyi- és vendéglátás ÁFA-csökkentésének idejéig.
    A 2011. év első félévi magyar uniós elnökség közvetlen hozama az üzleti forgalom jelentős fejlődése lesz Budapesten és környezetében, de talán még ennél is fenntarthatóbb hozam lehet az óriási hírérték, amely az uniós elnökséggel kapcsolatban Magyarországról és Budapestről a világmédiában megjelenik. Kedvező jelzésnek nevezte, hogy a MT ZRt. stratégiai együttműködések révén megpróbálja feladatait koncentrálni, forrásait fókuszálni, ezek mielőbbi konkrét, a szolgáltatókat is érintő, segítő megvalósulását, a csatlakozási lehetőségeket nagyon várják a szállodák. Arra is látszik fogadókészség, hogy az érdekeltek Budapest turizmusának gyorsabb fejlődésére találjanak fórumot - mondta.
    Változatlanul a szálláshelyi és vendéglátó áfa-csökkentését tartja a Magyar Szállodaszövetség a szállodák és éttermek fenntartható működése legfontosabb feltételének. Erdei úgy látja, hogy a szálláshelyi áfa szempontjából a 27 uniós ország egyik legmagasabb terhelésével a magyar szállodaipar versenyhelyzete kérdőjeleződik meg, a vendéglátásban pedig abszolút értékben is az unió legmagasabb áfakulcsát alkalmazza Magyarország. Felhívta a figyelmet: a válsággal talán legterheltebb Görögország nemrég jelentette be, hogy a gazdaság élénkítése miatt 11-ről 6,5 százalékra csökkenti az áfakulcsot az ágazatban. A litván parlament a múlt héten döntött a szállodai áfa kulcs csökkentéséről 21-ről 9 százalékra, elismerve e tevékenység export jellegét. "Mi már a 10 százalékos szálláshelyi áfakulccsal is nagyon elégedettek lennénk, ez meggyorsíthatná ágazatunk gyógyulását" - jegyezte meg Erdei János. (Forrás: MTI, 2010.12.28.)