A belföldi vendégek száma összességében továbbra sem nőtt, így a belföldivendég-forgalom csupán 2%-kal haladta meg a 2009. évi alacsony bázist; a külföldi vendégek száma ugyanakkor 5%-kal emelkedett. A vendégforgalom összességében lényegében a 2004. évinek felelt meg. A vendéglátás tizenegy havi eladási forgalma is csupán 98,2%-a volt az előző év azonos időszakinak.
A vizsgált időszakban 3 millió 386 ezer külföldi vendég 9 millió 358 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek és az éjszakák száma egyaránt nőtt (5; illetve 1%-kal). A külföldi vendégforgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van. A legjelentősebb küldő országok közül a Németországból, Lengyelországból és az Egyesült Királyságból érkező vendégek éjszakáinak száma csökkent, miközben az Ausztriából, Olaszországból, Csehországból és az Egyesült Államokból érkezők esetében nőtt. A külföldi vendégforgalom jelentős részét realizáló szállodákban, a magasabb kategóriákban (öt-, négycsillagos egységek) jelentős növekedést jelentettek a szálláshelyek, a vendégek száma mintegy hatodával, a vendégéjszakáké 9–17%-kal bővült.
Az alacsonyabb kategóriákban (három-, két-, egycsillagos egységek) 220 ezerrel kevesebb éjszakát töltöttek el a külföldiek 2009 azonos időszakához viszonyítva. A külföldi vendégek számának kismértékű emelkedése a Dél-, Nyugat-Dunántúl és a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régiókban tapasztalható fellendülésnek köszönhető.
    Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 3 millió 918 ezer belföldi vendég 9 millió 672 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek száma lényegében nem változott, miközben a vendégéjszakák száma 2%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A belföldivendég-forgalom több mint hattizedét fogadó szállodákban 6%-os növekedés figyelhető meg az éjszakák számában. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál 9%-os csökkenés következett be. A belföldivendég-forgalom visszaesése a kilenc turisztikai régióból kettőt érintett, szintje az ország egésze tekintetében a 2006. évben volt hasonló.
    A Balatonon eltöltött éjszakák száma 2010-ben a külföldiek és a belföldiek esetében 8, illetve 5%-kal esett vissza. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága eltérő képet mutatott. A megfigyelt időszakban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma (leginkább a külföldivendég-éjszakák visszaesésének köszönhetően) 7%-kal csökkent, míg a wellness-szállodákban – részben a kapacitásnövekedés következtében – másfélszeresére nőtt az éjszakák száma az egy évvel korábbi időszakhoz képest.
Budapesten – a balatoni üdülőkörzettel ellentétben – zömében a visszatérőben lévő külföldi vendégeknek köszönhetően 5%-kal emelkedett a vendégéjszakák száma. 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécsett mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma jelentősen nőtt (26, valamint 28%-kal). Bár csupán minden negyedik vendég volt külföldi a pécsi szálláshelyeken, számuk a dinamikus emelkedést követően közel háromnegyedével bővült az egy évvel ezelőttihez képest.
    Január–decemberben a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 45%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 60%-os szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 50%-os foglaltságot értek el, a foglaltság 1,5 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli, 56% volt. A kastélyszállodák az átlagosnál alacsonyabb, 30%-os kihasználtsággal működtek.
    A szálláshelyek összes árbevétele 4%-kal emelkedett 2009-hez képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–decemberben összesen 234 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 127 milliárd forint volt. A magas külföldivendég-forgalmi részesedés miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a forint az euróhoz képest az év során kb. 2%-kal volt erősebb, mint egy évvel korábban. 2010-ben a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14 223, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 6375 forint volt.
    A májusban elkezdődött kedvező folyamatok decemberben is folytatódtak az ötcsillagos kategóriában, a 46%-os foglaltság a (bruttó) REVPAR-mutató 15%-os emelkedését eredményezte. Budapesten a három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára 9000 és 31 000, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 4000 és 18 000 forint körül alakult (ami körülbelül 32–112, illetve 14–65 eurónak felel meg). Az európai összehasonlításban is alacsony szállodai átlagárak 5%-os mérséklődése is hozzájárult a belföldi szállásdíjbevételek visszaeséséhez.
    A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány előzetes adatai alapján a 2010-ben értékesített üdülési csekkek értéke meghaladta a 46 milliárd forintot, amelynek 68%-át a belföldi felhasználók a szálláshely-szolgáltatás, utazásszervezés és étkezés keretein belül használtak fel. A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján novemberben 1454 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket. A belföldi vendégek az év során 17,1 milliárd forint értékben fizettek a szálláshelyi szolgáltatásokért üdülési csekkel, ez az összes bevétel 7,3, illetve a belföldi szállásdíjak 35%-ával volt egyenértékű.
Kínálati oldalon 2010. december 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 1893 volt, ezen belül a 758 szálloda 46 ezer szobával, a 836 panzió 15 ezer szobával működött. Némi szerkezeti átalakulásra utal, hogy a kapacitás a négycsillagos házaknál 2009-hez viszonyítva 6 ezer férőhellyel gyarapodott, a többi kategóriában összességében kismértékben kevesebb volt. Az egyéb szálláshelyek (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) száma 299-et tett ki. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken decemberben közvetlenül közel 26 ezer főt foglalkoztattak, ami éppen hogy meghaladja az előző év azonos időszaki adatot.

2011. február 7-én a KSH publikálta a kereskedelmi szálláshelyek 2010. évi forgalmára vonatkozó adatokat. A közlemény szerint „A vendégforgalom összességében lényegében a 2004. évinek felelt meg.” Ez alapján több sajtóorgánumban is olyan címmel közöltek írásokat, mint „2010. még a válság éve volt”, vagy „Hat évvel ezelőtti szinten a turizmus” .

    A Magyar Turizmus Zrt. rövid nyilatkozatban próbálta meg árnyalni a KSH statisztikákat némi pesszimizmussal magyarázó reagálások okozta képet: 

A kereskedelmi szálláshelyek összes vendégéjszakaszáma 2010-ben a KSH előzetes adatai szerint 19 031 ezer volt, 2004-ben pedig valóban kb. ugyanennyi, 18 899 483. A növekvő tendencia 2008-ban, a válság évében torpant meg, 2009-ben pedig elmélyült a válság, és ezzel párhuzamosan tovább csökkent a forgalom. 2010-ben ismét pozitív változásoknak lehettünk tanúi: az összes vendégéjszakaszám 1,5%-kal, ezen belül a külföldi vendégéjszakák száma 1,4%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 1,6%-kal volt magasabb, mint 2009-ben.
A külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2010-ben 4,8%-kal bővült, miközben a nemzetközi turistaérkezések száma Európában 3,2%-kal, Közép- és Kelet-Európában pedig átlagosan 4,2%-kal emelkedett a Turisztikai Világszervezet World Tourism Barometer (előzetes) jelentése szerint.
A teljes vendégforgalom 73,1%-t adó szállodák összes vendégéjszakaszáma 2010-ben, az előzetes adatok szerint 13 904 ezer volt, 6,0%-kal több, mint 2009-ben. Ez körülbelül a 2006. évi szintnek felel meg. A szállodákban csak 2009-ben, egyetlen évben jelentkezett a válság következtében visszaesés.
Hasonlóan tehát a legtöbb európai ország eredményeihez, a magyarországi turizmus teljesítménye is kezdi megközelíteni a 2008. évi, válság előtti szintet. (Forrás: Turizmus Panoráma, 2011.02.07. és 08.)