Az Ozorai Pipo várát eredetileg egy itáliai nemes, Zsigmond király bizalmasa, Filippo Scolari építtette még 1423-ban, mert itt élt a szerelme, Ozorai Borbála. Az így felépült vár inkább hasonlít egy korabeli firenzei palotaépületre, mint egy magyar végvárra, de ez nem is csoda, hiszen Scolari mesteremberei, a tervező és a freskókészítők is itáliaiak voltak. A várat mintegy harminc éve újították fel, újabban pedig már arra is lehetőség van, hogy a látogatók ott aludjanak. Sőt, miután a személyzet este hazamegy, a vendégek a várkastély kulcsát is megkapják, így éjszakára tényleg ők lehetnek a vár urai. “Ez nem egy hotel, hanem egy várkastély” – magyarázta Schranz Mónika létesítményvezető. Nincs éjszakai portaszolgálat, nincs bárpult és folyamatosan nyitva tartó éttermet se várjunk. Viszont minden mást megkapunk, amit egy ilyen kora reneszánsz stílusúnak berendezett lakókastély – a klasszikus hotelekkel ellentétben – nyújtani tud. Rendezhetünk esküvőt a kápolnában, főzőcskézhetünk a várkonyhában, lelkizhetünk a lovagteremben, s ha netán a kelleténél több bort ittunk a vár udvarán vagy a pincéjében, akkor akár a vár szellemeivel is összefuthatunk.
A mátrakeresztesi Templomhotel tulajdonosa Hipszki János (addigi üzemgazdász) hat éve vásárolta meg azt a mátrakeresztesi ingatlant, ami akkor Isten házaként működött, a hívek csak egy évvel később költöztek új, immáron a falu közepén épült templomukba. A Magyar Olimpiai Bizottság alapító tagja, Szohner Lajos több mint 100 éve épített egy vadászházat, amely a Szohner család után a falu, majd a 40-es évek végén az egyházé lett és 2007-ig, az új templom felszentelésééig istentiszteletek helyszíne volt. Hipszki János elmondta: amikor megvette, úgy döntött, hogy csak a négy határoló falat tartja meg az eredeti épületből, így a belső teret is teljesen átalakították. Először családi nyaralót akartak belőle, de ahhoz az épület túlságosan nagy, ezért döntött a hotel mellett. Kétéves felújítás után a végeredmény kívül-belül impozáns, elegánsan puritán lett: az épület illeszkedik a tájba, míg belül a berendezés rendkívül modern, mégsem hivalkodó, a giccs helyett a minimalizmus dominál mindenütt. A korábban üzemgazdászként dolgozó Hipszki soha nem tanult vendéglátást, csak a hotelt menedzselő fia tanulja most ezt a szakmát, a családi vállalkozás – úgy tűnik – működik. Hipszkiék közvetlenek, nyitottak a vendégekkel, az általuk főzött, kizárólag friss alapanyagokból készült ételek első osztályúak.
Az egerszalóki Mesés Shiraz Hotel tulajdonosa, Szepesi Richárd építtette a közel-keleti stílusú 51 szobás luxushotel testvér-szállodájaként a közeli Felsőtárkányon a 66 szobás Bambara Hotelt, amely a nyugat-afrikai szellemiséget sugározza. A hotel a Maliban élő bambara törzsből vette a nevét, és berendezéseiben ugyanennek a törzsnek a hagyományait idézi fel. A hotel a varázslatos Afrika hangulatát és életérzését, korunk igényeire hangolva igyekszik bemutatni. A Bambara Hotel egyedülálló módon egyesíti egy wellness- konferencia- és pihenőszálloda sajátosságait. A szálloda vendégeinek magas színvonalú szolgáltatásokat kínál, amelyeket exkluzív, de mégis autentikus környezetben vehetnek igénybe. A szálloda Mali konferenciaközpontja 5 hangszigetelt teremre osztható, együttesen 300 fő befogadására alkalmas.Jurta
Az Őrségben Kercaszomorban 5 éve építtette a nomád jurtahotelt az egykori marketinges Bogádi Nikoletta. A Mongóliából hozott sátrakban áram és fürdőszoba sincs, csak a sátrakon kívül van lehetőség a tisztálkodásra. Bogádiék ugyan téliesítették az egyik sátrat, ennek ellenére tavasztól őszig vannak csak nyitva. “Nem várhatjuk el a főleg városból érkező vendégeinktől, hogy értsenek a tűzrakáshoz” – így a házigazda. Persze még a meleg évszakban sem minden vendég élvezi a természetközelséget. Volt, aki a juhokat nem tűrte meg a jurta körül, más a villanyt és a zuhanyt hiányolta. “A jurta kör alakja a világmindenséget jelképezi, ettől harmóniát teremt. Ezt erősítik meg vendégeink beszámolói is, ezek a sátrak az ember szellemére és egész fizikumára pozitívan hatnak” – állítja Nikoletta, de ez még nem minden: itt ugyanis nagyon nem mindegy, hova lépünk. Persze ha valaki unja a "világmindenséget", akkor biciklizhet, túrázhat, gombászhat, lovagolhat a környéken, vagy éppen borozgathat a vendéglátókkal az esti tűz mellett.
Könnyen lehet oroszlánüvöltésre ébredni a nyíregyházi sóstói Hotel Dzsungelben, hiszen ez a szálloda azállatparkon belül található. Bár Csehországban is van hasonló állatkertes hotel, Magyarországon ez egyedülálló, – mondta Gajdos László igazgató. Ő járta ki, hogy a hetvenes években még az állatkert mellett lévő, úttörőknek szállást adó épület 2006-ban a parkhoz kerüljön. A kétcsillagos hotelben a törölközőtől kezdve a függönyökig minden az állatokra emlékeztet. Ne számítsunk trendi berendezésekre, a bambuszokkal és növényekkel telepakolt Hotel Dzsungel vállaltan és vitathatatlanul puritán. De nemcsak a bambuszból épült homlokzat miatt érezzük úgy itt magunkat, mintha egy afrikai dzsungelben lennénk, hanem a zajok miatt is. Reggelente tigrisek, oroszlánok, fókák üvöltésére, pávák rikácsolására, gibbonok énekére ébredhetünk, de az sem ritka, hogy struccok néznek be az ablakon. A park magyarországi viszonylatban meglehetősen gazdag: jegesmedvékkel, pingvinekkel, majmokkal, medvékkel, fehér tigrisekkel, cápákkal is találkozhatunk, sőt fókashow-k és látványetetések is vannak. De a parkon kívül is van élet, a környéken egyebek mellett horgásztó és aquapark is található.
A Börzsöny sűrűjében felépített lombfalu a legmenőbb szálláshely Magyarországon, ezért is kár, hogy egy év próbaüzem után jelenleg nem fogad vendégeket. A galéria-tulajdonos Victora Zsolt ügygondnok szerint óriási siker kísérte, de a további üzemeltetéshez a legmagasabb biztonsági elvárásoknak megfelelő beruházások lennének szükségesek. Ezen nem lepődünk meg, a fák koronájában lévő faházakat egymással összekötő, több mint 700 méternyi hídrendszer jelenleg majdhogynem korlátmentes: itt spiccesnek lenni felér egy öngyilkossággal. Az ügyvezető elismeri, ez a hely veszélyes üzem olyan személyek számára, akik mozgásukban, térérzékelésükben akadályozottak. A hídrendszert úgy tervezték, hogy állja a viszontagságokat: erős szél, hó, jég, valamint a rajta tartózkodó emberek súlya okozta terheléssel szemben. Az összesen 6 faházból álló lombfalu nem lett a Hilton vetélytársa, igaz, ez nem is volt az amerikai befektető pénzéből épült komplexum üzemeltetőinek célja. A vendégek a fák koronáján, 8-10 méterre a földtől laknak, kétségtelenül totális természetközeliségében rejlik, az ide látogató addig nem tapasztalt kapcsolatba kerülhet az erdővel. A házak szerkezete teljesen a fák formájához idomul, így minden mozgás azt a benyomást kelti, hogy a ház a természettel összhangban él és lélegzik. Ahhoz, hogy a megvetett ágyakkal, lámpákkal, mosdótálakkal felszerelt házakat elérjük, több óra hosszát kell gyalogolnunk az erdőben, de ha megérkezünk, akkor se keressünk konnektort vagy mosogatógépet, a lombfalu ugyanis nincs közművesítve: a villanyt napelem biztosítja, a fürdőzéshez használt vizet az esővízből nyerik, csak a környezetben elbomló, vagy újrahasznosítható termékeket használnak. Így már érthető, mire fel a spórolás: egy vendég legfeljebb 5 liter vizet használhat el naponta. A fa tetején lévő házakban mobilvécé van. Ha a vendég éjjel használta, nincs más dolga, mint reggel leereszteni. A személyzet kimossa, majd küldi vissza. Ahhoz, hogy újra megnyíljanak, Victora szerint egy nagyjából tízmilliós beruházás kellene (ennyibe fájna megcsinálni a biztonságos üzemeléshez szükséges munkákat), ehhez pedig befektetőre várnak a jelenlegi tulajdonosok. (Forrás: HVG.hu, 2010.08.21.)
|