Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A főszervező elmondta, hogy a csütörtöki kisfarsang napján kezdődött busójáráson több mint 80 különböző rendezvényt tartottak egészen húshagyó keddig. A város főterén 8-10 ezer ember gyűlt össze, s a záróprogram estébe nyúló népünnepéllyé vált, amelynek keretében az elsősorban helyi és környékbeli résztvevők táncra perdültek a máglya körül, éhségüket és szomjukat pedig helyben készült ételekkel, forralt borral, teával csillapíthatták. A kitelepült vendéglősök, kürtőskalácsosok bódéi előtt hosszú sorok kígyóztak, de a kézműves áruk, fa használati tárgyak, ajándékok iránt is nagy volt a kereslet. Hegedűs Emese emlékeztetett rá, hogy nyárra elkészül a mohácsi busóudvar, ahol 200-250 busóöltözék és kellék kiállításával már azok is megismerkedhetnek a nemzetközi hírű fesztivállal, akik nem februárban, hanem az év más időszakában érkeznek Mohácsra. (Forrás: MTI, Pécsi Napilap, 2013.02.11-14.)