HÍREK->Archívum

Szakmai hírek Kulturális és egyéb hírek Keresés a hírekben

 
Több mint 6 milliárd forintot költöttek a Sziget fesztivál vendégei - KPMG-felmérés a Sziget 2005 g
2006.06.08.

Nemcsak kulturális, de egyértelmû gazdasági és turisztikai siker is az idén immár 14. alkalommal megrendezésre kerülõ Sziget fesztivál . A KPMG felmérése szerint az idelátogatók nemcsak jól érzik magukat és jó hírünket terjesztik a világban, de sokat is költenek és munkahelyeket generálnak. - összegezte a felmérés megállapításait Kali Zoltán, a KPMG budapesti székhelyû Utazás, Szabadidõ és Turizmus regionális szakcsoportjának menedzsere a cég szerdai sajtóbeszélgetésén.

Az elmúlt évek során jelentõsen emelkedett a fesztiválon a látogatónapok száma. Amíg 1993-ban 43 000-en voltak kíváncsiak a rendezvényre, addig 2005-ben 385 000-en. (A látogatónapoknál azt is beleszámoljuk, hogy a hetijegyesek minden nap megjelennek a rendezvényen).

Az érdeklõdést igazolta, hogy több mint egy héttel a rendezvény elõtt sem a hazai, sem a külföldi jegyirodákban nem lehetett már elõvételes hetijegyet kapni a rendezvényre. A hetijegyek száma öt év alatt közel megduplázódott.

A magyar látogatók 45%-a budapesti, további 15 %-a Közép-Magyarországról érkezett. Bár a látogatók 85%-a 30 év alatti (õk nagyjából egyenletesen oszlanak meg a 14-29 éves korosztályok között), az aránylag alacsony átlagéletkor ellenére is erõsen felülreprezentáltak a felsõfokú végzettségûek: arányuk a szigetlátogatók között 43%, míg a magyar népesség arányában csak 13%.

A 37 ezer külföldi csaknem fele Németországból és Franciaországból érkezett. Életkor szerint a külföldi látogatóknál is a fiatalabbak dominálnak: 30 éves és ennél fiatalabb a külföldi látogatók közel 90%-a. A külföldi látogatók megközelítõleg a fele (49,3%) diák, és kétharmaduk vagy repülõgéppel, vagy gépkocsival érkezett a fesztiválra .

Jelentõs az eltérés a külföldiek és a magyarok között abban a tekintetben, hogy hol laktak a fesztivál ideje alatt: a magyarok közel fele (52,6%-a) a szigeten táborozott, illetve otthon (42,1%) vagy, ismerõsöknél (5,8%) lakott, és mindössze 0,5%-uk lakott szállodában, panzióban vagy kempingben. A külföldiek jelentõs része a "Szigetet" (94%) említette, mint lakhelye a rendezvény ideje alatt. A Sziget Fesztivál alatt a külföldi látogatók csekély 6%-a lakott kereskedelmi szálláson (szállodában, panzióban, illetve kempingben).

A fesztivált megelõzõ és az azt követõ napokban azonban a külföldi látogatók átlagosan 3,5 napot töltöttek Magyarországon, ami megközelítõleg 111 ezer vendégéjszakát jelent (feltételezve, hogy átlagosan 3 éjszakát töltenek kereskedelmi szálláson).

A tanulmányból (kérdõíves felmérés) kiderül, hogy a fesztivál látogatói összesen 6,3 milliárd forintot költöttek el.

Míg a magyar látogatók átlagosan 3,1 napot töltöttek a rendezvényen, a külföldiek a rendezvény ideje alatt átlagosan 6,2, a rendezvényt megelõzõen 1,7, azt követõen pedig 1,8 napot töltöttek Magyarországon. A külföldi vendégek összességében arányuknak megfelelõ mértékben költöttek - a látogatónapokkal számolva a magyarok aránya 64%, és az összköltés is mintegy kétharmada (63% - 4 milliárd Ft) származik tõlük. A 34 %-nyi külföldi 2,3 milliárd forintot költött el (37%), ebben nem szerepel a Budapestre utazás költsége. A költések háromnegyede, 4,8 milliárd Ft (76 %) Sziget területén belül, 1,5 milliárd Ft pedig a Szigeten kívül realizálódott.

Bár azt gondolhatnák, hogy a Szigetre érkezõ külföldiek összességében kevesebbet költenek, mint a szállodákban lakó, átlagos külföldi turisták, kiderült, hogy a fesztivál külföldi látogatói mintegy egynegyedével többet (67 550 Ft) költenek, mint egy átlagos külföldi vendég (51 550 Ft, a KSH 2004-es vendégforgalomra vonatkozó adata szerint). Kali Zoltán szerint a Szigeten megjelenõ turisták magasabb vásárlóerõt jelentenek az átlagos külföldi turistánál, ennek oka a koncentrált költési hely, a Sziget Fesztivál árszínvonala és fõleg a turisták átlagostól eltérõ ország szerinti szerkezete. A KPMG számításai szerint a Sziget látogatói összesen 6,3 milliárd forintot költöttek el - ez 3,3 milliárd forintnyi becsült GDP-hozzájárulást, 1,3 milliárd becsült adóbevételt, valamint 1,9 milliárd forint becsült többletbér-kifizetést generált.

Gerendai Károly, a Sziget Kulturális Szervezõiroda vezetõje szerint mindez különösen annak fényében kiemelkedõ teljesítmény, hogy a rendezvény összesen 111 millió Ft állami támogatást kapott 2005-ben - 100 millió forintot a központi költségvetésbõl, és 11 millió forintot fõvárosi és regionális támogatásokból.

Kali Zoltán szerint legalább ilyen fontos, hogy 1 forintnyi hazai forrású kiadás összesen 1,88 forint hazai kibocsátás növekményt generál. "A gyakorlatban ez azt a folyamatot jelenti, hogy aki vásárol valamit a Szigeten, az nemcsak a terméket fizeti meg, de egyúttal hozzájárul a helyi árus béréhez, amibõl õ esetleg éppen a szigeten költ el valamennyi,", érvelt a KPMG tanácsadója.

A KPMG becslése szerint - az adózási rendszert, a jogszabályokat és a látogatói napok számát változatlannak feltételezve - 2008-ra a fesztivál által generált adóbevételek elérik az 1,4 milliárd forintot, a GDP-hozzájárulás pedig a 3,545 milliárd forintot, a látogatók összköltése pedig a 6,819 milliárd forintot.

Kali Zoltán szerint, a hasonló, jelentõs méretû kulturális vagy akár sportrendezvények gyakran a helyi gazdasági fejlõdés hajtóerõi, hozzájárulnak a kereskedelem növekedéséhez, a szolgáltatások bõvüléséhez, és nem utolsósorban jelentõs munkahelyteremtõ képességgel rendelkeznek.

"A Sziget komoly üzleti lehetõséget biztosít számos kis- és középvállalatnak (kkv) - olyan vállalkozásoknak, mint például promóciós és marketing szervezetek, kézmûvesek, vendéglátással vagy általános karbantartással foglalkozó cégek", mondta Kali Zoltán.

A számszerûsíthetõ gazdasági hatások (a GDP-hez való hozzájárulás, adóbevételek, munkahelyteremtés) mellett komoly, hosszabb távon ható turisztikai elõnyt is jelent az országnak a fesztivál , hiszen az általa generált nemzetközi kereslet hozzájárul Budapest és Magyarország nemzetközi ismertségének növeléséhez. "A sikeres rendezés komolyan hozzájárul Magyarország, mint turisztikai desztináció általános promóciójához," hangsúlyozta a KPMG szakértõje.

Kali kiemelkedõ jelentõségûnek tekinti a fesztivál társadalmi és kulturális hozadékát is, hiszen a Sziget egy hetében több ország, változatos kulturális közegébõl érkezõ vendég él együtt, ami elõsegíti az interkulturális kapcsolatok mélyítését.

Forrás: www.hirado.hu